Ez a baj a szabad, decentralizált és biztonságos technológiával


Hogy bonyolult, fájdalmas és nehézkes.

Éppen ezért pedig kockák és nördök játszótere marad egészen addig, amíg ezt a bonyolultságot, fájdalmasságot és nehézkességet fel nem sikerül számolni. Ráadásul ami nem olyan bonyolult, annál a magyar felhasználói bázis szinte teljes egészében hiányzik.

Mondok néhány példát.

Ennek a bejegyzésnek a főszereplője az anyám, mert az anyám tökéletesen reprezentálja az átlag számítógép-felhasználót. Bocs, anyu.

Rá tudnám-e venni anyámat, hogy Linuxot használjon?

TL;DR: nem.

Hosszabban: ez az ország a start menün szocializálódott. Hiába néz ki (majdnem) úgy, mint a start menü és viselkedik (majdnem) úgy, mint a start menü, az nem start menü (és persze a LibreOffice sem Word).

Ezen felül tuti, hogy - Linux disztribúciótól függően - nem megy

És persze a fentiek bármelyikének működőképessé hekkelése eltörhet valami mást. Nekem persze van türelmem, meg affinitásom ilyenekkel szarakodni, de anyámnak tuti nincs.

Ehhez képest a legtöbb készen vásárolt számítógép előretelepített Windows-zal jön, ami out-of-the-box működik.

MAGIC.

Rá tudnám-e venni anyámat, hogy titkosítsa az emailjeit?

TL;DR: nem.

Hosszabban: tegyük fel, hogy anyám nem igényli a magyarázatot arról, hogy hogyan működik a levelek titkosítása, hogy mik azok a kulcspárok, hogy hogy van mostanában Alice és Bob, kizártnak tartom, hogy sikerüljön őt rávenni, hogy

  1. telepítse a GPG4win-t;
  2. telepítsen és konfiguráljon egy Thunderbird-öt;
  3. telepítsen hozzá egy Enigmailt;
  4. generáljon egy kulcspárt; és
  5. mindezt az otthoni gépe után pl. a munkahelyin is csinálja végig, csak kulcsgenerálás helyett importálással.

Szóval a teljes biztonság bukó. Ezért inkább tegyük fel azt, hogy egy "csökkentett módú privacy" keretében csont nélkül rá tudom venni arra, hogy kizárólag normális böngészőt akarjon használni, ne pedig azt, amelyiknek az ikonja először jön szembe. Ezek után kellene őt rávennem, hogy

  1. telepítse a Mailvelope-ot;
  2. generáljon kulcspárt;
  3. mindezt az otthoni gépe után pl. a munkahelyin is csinálja végig, csak kulcsgenerálás helyett importálással.

Ha mindezekre mégis hajlandó lenne, akkor szegezné nekem a kérdést: és akkor mostantól küldhetem a kolléganőmnek titkosítva a recepteket?

Hát, nem igazán.

Mert ahhoz, hogy a kolléganőd el is tudja olvasni a recepteket, neki is kellene egy kulcspár, meg nem ártana ismerni egymás publikus kulcsait, hogy bízzatok is egymásban. Mert különben anyám - még ha lenne is errefelé olyan - nem jár kriptopartikra.

Halott ötlet.

Rá tudnám-e venni anyámat, hogy Facebook helyett Diasporát használjon?

TL;DR: nem.

Hosszabban:
– És akkor csak belépek, és bejelölöm a kolléganőmet?
– Egyrészt nem bejelölöd, hanem valamelyik aspectedbe teszed és elkezdesz vele megosztani. Másrészt meg szerintem nincs rajta a kolléganőd.
– De az unokatesómat…
– Szerintem ő sincs rajta.
– Akkor ki van rajta?
– Hát, szélsőbalosok, szélsőjobbosok, anarchisták, kiberbiztonsági szakemberek, szoftverfejlesztők, tizenéves wannabe-hekkerek, én, meg…
– …
– De nézd, ez az orosz bot annyira jó képeket tesz fel…
– Az I ♥ Utazás is.
– …

Ha anyám Twitterezne, rá tudnám-e venni, hogy Twitter helyett GNUSocial-t használjon?

TL;DR: nem.

Hosszabban: lásd még Diaspora.

Rá tudnám-e venni anyámat, hogy Mesh Networköt építsen?

TL;DR: nem.

Hosszabban: WTF, miért, te tudnál mesh networköt építeni?!

vissza